Ha szeretnénk összegyűjteni, hogy melyek azok a szakmák, ahol a legtöbbet kell talpon lenni, biztosan mindannyiunknak az elsők között jutna eszébe a vendéglátás. Korenika Attila éttermi mester, a kecskeméti 48 Étterem és Bár üzletvezetője sok tízezer lépést tett már meg az első munkanapja óta, és bizony rájött, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy milyen lábbelit visel, amikor dolgozik. Arra kértük, tegye próbára a Berkemann kényelmét. 

Korenika Attila amióta az eszét tudja, a vendéglátásban képzelte el a jövőjét. Bár a családban korábban senki sem dolgozott ezen a pályán, mégis őt ez a hivatás vonzotta. „Gyerekkorom óta szeretek sütni-főzni. Amikor nyolcadikban pályaválasztás elé állított az élet, úgy éreztem, hogy ki szeretném próbálni a vendéglátást. A családban egyébként addig mindenki a kereskedő szakmában dolgozott” – idézte fel a pályaválasztás időszakát Attila.

Magasra tette a lécet saját maga számára. A legjobbak közé akart kerülni, és ez sikerült is neki. Éttermi mester lett, és megkapta a szakma rangos elismerését, a Schnitta Sámuel-díjat is. A munka mellett pedig felvállalt egy nagyon szép küldetést, a következő generáció oktatását is. „Az egykori mesterem, a volt szakoktatóm, Sinkó Gyula volt az, aki az indíttatást jelentette a tanításhoz. Ha nem tudunk profi szakembereket kinevelni magunk után, akkor nem lesz utánpótlás. Éppen ezért nagyon fontos számomra a tanítás. Vallom, hogy a tudást csak az őrzi, aki továbbadja, hiszen, ha ezt nem tesszük meg, akkor nem lesz, aki továbbvigye majd ezt a hivatást”- emelte ki Attila, aki a Schnitta Sámuel Magyar Éttermi Kultúráért Egyesület titkáraként is sokat tesz a szakmáért.

Attila egy különleges helyen, a kecskeméti 48 Étteremben dolgozik. Ráadásul a példaképével, Varga Károly világbajnok séffel. „Kisebb megszakítással 2004 óta dolgozunk együtt. Először a fülöpszállási Kígyósi csárdában lettünk kollégák. Néhány éve pedig nagy örömömre Kecskeméten dolgozhatom vele együtt.”