Bütyök, kalapácsujj, sarkantyú – mit tehetünk a lábproblémák ellen?

Lábunkat a természet folyamatos, mezítlábas mozgásra tervezte. A mozgásszegény életmód és a nem megfelelő cipők épp ezért lábproblémák kialakulásához vezethetnek. Vajon hogyan előzhetjük meg ezeket, és milyen cipő segít, ha már kialakultak?

A bütyök, a kalapácsujj és a sarkantyú egy bizonyos életkor felett szinte népbetegségnek számít. A nők különösen veszélyeztettek e lábproblémák szempontjából, hiszen hajlamosak vagyunk a lábunkat szűk, hegyes orrú, magas sarkú cipőkbe kényszeríteni, és ennek sajnos később fájdalmas lábproblémák formájában fizetjük meg az árát. – A férfiaknál viszont az okozhat problémát, ha hosszú ideig ugyanazt az egy pár cipőt viselik, és elhanyagolják a kialakulóban lévő problémákat – mondja Balanyi Melinda, az anatómiai lábbeliket készítő Berkemann szakértője.

A talp alaphelyzetben a sarkon, valamint a nagy- és a kislábujj tövénél támaszkodik meg a talajon. A rá terhelődő súly mintegy kétharmada a sarokrészre esik, míg egyharmada a láb elülső részére hárul. A magas sarkú, szűk fejű cipők viselése azonban megbontja ezt az egyensúlyt. Ha a cipő elemeli a sarkat a talajról, sokkal nagyobb terhelés jut a lábujjak tövére. A hegyes orrú cipő szűk feje összepréseli a lábujjakat – így megnő a nagylábujj alapját képező lábközépcsontra rótt terhelés. A szervezetünk erre a nagylábujj tövében létrejövő csontkinövéssel és kötőszövetes szaporulattal, azaz bütyök kialakulásával válaszol.

Ha a lábujjaknak nem jut elég hely a cipőben, a nagylábujj a külső oldal felé dőlhet, kialakítva a jellegzetes, fordított V alakú kalapácsujj-állást. Az elváltozás a láb bármelyik ujján előfordulhat, sokszor jelenik meg a második vagy a harmadik ujjon. Az is sokszor előfordul, hogy a lábujjak összetorlódnak, valamelyik lábujj a szomszédos alá kerül, így a cipő a meghajlott, torlódott lábujjak kiálló részeit is dörzsöli.

A sarkantyú a sarokcsont csontkinövését jelenti, amely hátul, illetve a sarokcsont talpi oldalán is előfordulhat. Szintén statikai problémák miatt jöhet létre, a cipő dörzsölheti, irritálhatja, így sokszor alakul ki bőrgyulladás ezen a helyen.

A rossz cipők mellett a lábproblémák kialakulásáért felelősek lehetnek bizonyos genetikai faktorok, a szalagok lazasága, a lábboltozat elváltozásai, a tartáshibák vagy a jelentősebb túlsúly is. Súlyos esetben sajnos csak a műtét a megoldás, enyhébb esetben viszont az ultrahangos vagy lézeres kezelések, a gyógytorna és egyéb fizioterápiás eszközök, esetleg az éjszakai sínek is szóba jöhetnek.

Balanyi Melinda szerint a megelőzésben és a kialakult lábproblémák korrigálásában is komoly szerepe van a megfelelő cipőnek. Nagyon fontos, hogy ne hordjuk hosszabb ideig mindennap ugyanazt a cipőt, rendszeresen váltogassuk őket.

Fontos, hogy a cipőnk elég helyet hagyjon a lábfejünk, lábujjaink számára, vagyis legyen meg a kellő hossza, bősége, szélessége. Lényeges a megfelelő talpvastagság, valamint az is, hogy a talp kiképzése képes legyen csillapítani a járás közben keletkező rezgéseket. A lábboltozat megfelelő alátámasztása segít a lúdtalp megelőzésében vagy tüneteinek mérséklésében, és enyhíti az előlábi részen keletkező fájdalmakat. Az úgynevezett pelotta, vagyis a harántboltozat-emelő a bütyök rosszabbodását is lassítja. A lábbeli azáltal is segíthet visszaállítani a lábfej és ezen keresztül az egész test statikai egyensúlyát, a helyes testtartást, hogy a megfelelő, nem túl alacsony, és nem is túl magas, 2,5 – 3 centiméteres sarokmagasságával épp az ideális szögbe állítja a lábfejet járás közben.

A kialakult bütyök és kalapácsujj okozta fájdalmakat az anatómiai lábbelik a cipőfelsőrész megfelelő pontjára beépített, puha sztreccs anyag segítségével csökkentik. Ez a rugalmas anyag segít, hogy a nagylábujj tövében vagy a lábujjak felső részén létrejövő érzékeny elváltozások ne dörzsölődjenek járás közben. –Érdemes élni a gyógyászati segédeszköz üzletekben kapható eszközök, például a bütyökvédők, lábujj-szétválasztók, sarok- és talppárnák nyújtotta lehetőségekkel is – teszi hozzá Balanyi Melinda.